Volt egykor egy király, annak a királynak három fia volt, a kisebbiket bolondnak tartották, kit Hamupepejkének hívtak, mert mindég a hamuba fetrengett. Volt annak a királynak egy szép selyemrétje, melyet már száz év olta2 nem kaszáltak, mert éjjel mindég leette valami. A rét olyan volt, hogy mindennap újranőtt. Volt azon a réten egy százéves boglya. Midőn már a királyfiak nagyok voltak, kimentek a rétre, hogy meglessék, mi eheti le. Mikor már estve vacsoráltak volna, odamegy egy kisegér, szólítá a királyfit, hogy adna neki is egy keveset, mert igen éhes.

-Elmenj, te rút féreg, még mersz hozzám közelíteni?Element a kisegér, de éjjel valami leette a rétet, mert elaludt a királyfi. Azután kiment Hamupepejke megőrizni. Midőn az is vacsorálna, odamegy ahhoz is a kisegér, kért tőle valami kis ennivalót, szóla hozzá a Hamupepejke:

-Nesze, kispajtás, te is egyél, ha én eszem!

Adott is neki, jóllakott, akkor azt mondá a kisegér:

-Na, te jó fiú, a te bátyáid nem akartak egy falat ennivalót is adni, de te jószívű vagy, tehát néked megmondom, hogy mi eszi le éjszaka a rétet. Ide három paripa, arany-, ezüst- és rézszőrű jár, és az eszi le a rétet, melynek én vagyok a gazdája és kocsisa, annak itt van mind a háromnak szerszámja, és mind a háromnak ruha ebbe a boglyába, amelyen ülünk. Azt mind neked adom, s mikor valahova akarsz menni, vedd ki azt a szerszámot, amelyiket szereted, rázd meg a kantárt, ás amelyiknek kantárját megrázod, az azonnal ott terem - és a kisegér azonnal elment.

Hajnalba, mikor felkelt a kis Hamupepejke, a szép selyemrét csak úgy lengett a szeme előtt. Fut nagy örömmel haza az atyjához, hogy hamar kaszásokat küldene ki. A két bátyja elkezdte őtet gúnyolni, hogy ők meg nem tudták őrizni, és ő megőrizte, hogy lehet az - de midőn a kaszások kimentek és a király is udvarával, nagyon megörült  király, és mondta a két nagyobb fiának, hogy kit bolondnak tartottak, az őrizte meg a rétet.

Egyszer egy másik király kurencset3 bocsájtott ki, hogy ő egy állót4 csináltatott, és aki lovával reáugrat, annak adja a leányát feleségül. Ezt hallván Hamupepejke elhatározta magát, hogy ő is megpróbálja kapott lovaival a szerencsét, melyet ő még meg nem mondott senkinek, hogy mint járt a kisegérrel. Tehát midőn először kellett menni, látta, hogy a két bátyjai is készülnek, de csak nézni. Ő is kiszökött a házból, és egyenesen szaladt a rétre, ott szépen megmosakodott, és kivévén a rézruhát és lószerszámot, midőn már felöltözött volna, megrázza a kantárt. Azonnal ott termett egy szép rézszőrű paripa, azt felszerszámozván felpattant reá, a széllel verset futott. Midőn nem messze lenne az állóhoz, meglátta a királyleány az állóról, örömmel csodáltaazőszép-éscsinosságát.

Mikor odaérkezett, látta ott a két bátyját, kik őtet meg nem ismerték. Leszállván lováról, odaadta a nagyobbik bátyjának, monda:

- Fogja meg, kérem, királyfi, egy keveset, hadd fújja ki magát ez a ló - ő pedig addig sétálgatván egy kis idő múlva fölugrott reá, és a legszebben fölugratott az állóra.

Akkor megölelték egymást a királyleánnyal, és gyűrűt váltottak. Kérte a királyleány, hogy menne véle az atyjához ebédre, de ő azzal mentegette magát, hogy az anyja igen beteg (mi igaz nem volt), onnan, amint csak kitellett paripájától, oly sebességgel nyargalt a rétbe. Odaérvén leszerszámozta lovát, megsimogatván eleresztette, mely azonnal eltűnt, ő pedig levetkezvén eldugta a ruhát és szerszámot a boglyába, magát pedig bepiszkolván csakhamar szaladt hazafelé, és a hamuba feküdt. Kérdezte tőle az anyja, hogy hol volt oly sokáig, ő pedig azt felelte, hogy játszott.

Másodszor az ezüstszőrű paripán ment, akkor is fölugratott, és gyűrűt váltott, azzal visszament. Harmadikszor az aranyszőrű paripán ment, s akkor is fölugratott, és megölelvén egymást, gyűrűt váltottak. Hiába kérte a királyleány, hogy menjen hozzájok ebédre, de ő azt mondotta, hogy az anyja halva fekszik, és hazasiet (mi nem volt igaz). Akkor is mihent hazament a rétből, a hamuba feküdt. Három hétre volt hagyva az esküvés, de senki nem ment esküdni. A király tehát küldött katonaságot, aki vizitálná meg, kinél lenne a jegygyűrű, tehát megtalálták a Hamupepejke ujján egy kapcába tekerve. Akkor elbeszélte az atyjának, anyjának és testvérjeinek, mint járt ő a kisegérrel. Azután mind a három lovat előidézte, és ő az aranyszőrűn ülvén, bátyjai pedig a másik kettőn, elmentek esküvésre, megvolt a nagy menyegző, öszvekeltek, és még most is élnek, ha meg nem haltak.


Gy.: Papp Antal
Gy. h.: Hajdúböszörmény, Hajdú vm.
Gy.i.: 1854
Kézirat: EA 2958, II, 472-473.

1 Gy. 563, sz. n.: Mesék. Papp Antal gyűjtése, 1854, <Hajdúböszörmény. <A gyűjtő, közlő megjegyzése:> "Böszörményben Pepejke mesét, amint itt vagyon írva, mesélék." Gy. 563: a küldemény első darabja. Kézirat: EA 2958, II, 1600-1601.
2 <A közlő zárójeles megjegyzáse:> "(esztendő)."
3 Kurrens (elvault): Bírói, hatósági körözvény, hirdetmény, körlevél.
4 Álló: állvány.


 

Tájházvakáció

 

Rendezvényeink

20100213disznotor157 20101009szuret015 20101113libator036 P1120965 20101009szuret028 20100213disznotor139 20100213disznotor031 20101113libator010 20100213disznotor089 20101009szuret012

Polgári út 92. Löki - porta

Az öt porta közül ebben lakott a legmódosabb család. Ezt nemcsak a hatalmas telek, hanem az utcai oldalán kétablakos tisztaszoba, a fatornác, a nagy alápincézett magtár – szín és a kétsoros elre...

Polgári út 94. porta

A tömb mélyén elhelyezkedő porta, mely nyeles telkén ér el a zugbéli bejáratához. Lakóháza háromosztatú, téglával burkolt, faoszlopos oldaltornáccal. Vaskos, rakott földfalú épület, mestergerendás, ...

Polgári út 96. porta

A zug leghosszabb nádtetős lakóházát találjuk itt. Valójában két család élt benne hosszabb időn át, ennek megfelelően hosszabbították meg, vagy alakították át. Így egy háromosztatú és egy kétosztatú...

Polgári út 98. porta

A zug öblében, a kerítésfalban megjelenő egyablakos, kétosztatú, nádtetős házacska áll kis telken. Feltehetően zsellér ház lehetett. A pitvarának jobboldali falában álló, nagy falazott, kereklyukas ...

Polgári út 100. porta

A zug legrégebbi építészeti részleteket megőrző portája. Kétosztatú, nádtetős, tornácnélküli lakóházának a zug szárában jelenik meg egyablakos véghomlokzata. A rakott földfalú alacsony kicsi ház lak...

  • Polgári út 92. Löki - porta

  • Polgári út 94. porta

  • Polgári út 96. porta

  • Polgári út 98. porta

  • Polgári út 100. porta